egy magát okosnak tituláló lánnyal levelezek ki az alábbi sorral fejezte ki felháborodását nyers ám őszinte kritikámra:
Ne ítélkezz és ne ítélkeztess!
pontosítok:
Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.
de van ennek egy nagyon fontos folytatása, ami effektív megmagyarázza e kijelentést, de ezt mar nem jegyzik az emberek:
Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.
mivel úgy ítélek mint ahogyan elvárom hogy ítéljenek, nem kövezhetsz meg tettemért.
Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre? Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?
mi alapján ítéli valaki azt, hogy én szememben van gerenda és azzal ítélem meg a szálkáját? sajnos nem a látszat alapján, hanem a látszat szerint teszik ezt, és vágnak vissza egérutat keresve sértődöttségüket palástolva, de látszat alapján erősítve azt.
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!
ez a legfontosabb mondandó, melyet a támadó fél előszeretettel használ fel, miközben értelmét nem kutatja, csak látszat szerinti jelentését hangoztatja.
János másként fogalmaz:
Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet.
van aki látszat szerint, van aki látszat alapján ítél, nagy a különbség, előbbi elítélendő, utóbbi erény.